A jeles napok naptára: mi mikor következik az évben?
Vízkereszttől aprószentekig: a magyar népszokások éve egy táblázatban, rövid magyarázattal. Melyik nap fix, melyik mozog a húsvéttal, és mit csinálhattok a gyerekekkel.
Megjelent:
A népi kalendárium kétféle napból áll. Vannak állandó napok, amelyek minden évben ugyanarra a dátumra esnek, mert egy szent ünnepéhez kötődnek, mint a Márton-nap vagy a Luca-nap. És vannak mozgó ünnepek, amelyek a húsvéthoz igazodnak. A húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnap, ezért március 22. és április 25. közé eshet. Vele együtt mozog a farsang vége, a böjt, a virágvasárnap és a pünkösd is.
Az év sorban
| Mikor | Jeles nap | Mi történt? |
|---|---|---|
| január 6. | Vízkereszt | A karácsonyi ünnepkör vége, a farsang kezdete. Háromkirály-járás, vízszentelés. |
| február 2. | Gyertyaszentelő | Gyertyát szenteltek, és a medve „kijöveteléből” időt jósoltak. |
| február 3. | Balázs-nap | Balázsolás a torokbaj ellen. Diákok jártak házról házra, új tanulókat toborozva. |
| farsangvasárnaptól húshagyókeddig | Farsangfarka | Maskarázás, bálok, lakodalmak, fánk. |
| hamvazószerda | A böjt kezdete | Negyven nap böjt húsvétig. |
| március 12. | Gergely-nap | Gergely-járás: a diákok az iskolába hívogatták a kisgyerekeket. |
| húsvét előtti vasárnap | Virágvasárnap | Barkaszentelés, sok helyen kiszehajtás, villőzés. |
| húsvét | Húsvét | Tojásírás, húsvéthétfőn locsolkodás. |
| április 24. | Szent György-nap | Az állatok első kihajtása a legelőre. |
| május 1. | Május elseje | A legények májusfát állítottak a lányos házak elé. |
| húsvét után 50. nap | Pünkösd | Pünkösdi király, pünkösdi királyné-járás. |
| június 24. | Szent Iván | Tűzgyújtás, tűzugrás, koszorúfonás, füvek gyűjtése. |
| június 29. | Péter-Pál | Sok vidéken az aratás kezdete. |
| szeptember–október | Szüret | Szüreti felvonulás és szüreti bál. |
| november 1–2. | Mindenszentek, halottak napja | Gyertyagyújtás a sírokon. |
| november 11. | Márton-nap | Libalakoma, Márton-vessző, időjóslás. |
| november 25. | Katalin-nap | Az utolsó bál advent előtt. Időjóslás: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog.” |
| november 30. | András-nap | A lányok férjjósló napja. Sokszor ide esik advent kezdete is. |
| december 6. | Miklós-nap | Ajándék a kitett csizmába. |
| december 13. | Luca-nap | Kotyolás, Luca-szék, Luca-búza. |
| december 24–26. | Karácsony | Betlehemezés, kántálás, István-napi regölés. |
| december 28. | Aprószentek | Vesszőzés, egészségvarázsló köszöntés. |
Az év két fele
A népi év nagyjából két részre oszlik. Szent György-naptól Szent Mihály-napig (április 24-től szeptember 29-ig) tartott a nyári, munkás félév, amikor az állatok kint voltak, és a földeken dolgoztak. Szent Mihálytól Szent Györgyig tartott a téli félév: a fonók, a bálok, a lakodalmak, a farsang és a nagy téli ünnepek ideje. Nem véletlen, hogy a gyerekeknek szóló szokások zöme télre, karácsony és farsang közé esik.
A gyerekek helye a jeles napokban
Sok szokásban a gyerekek nem kísérők, hanem főszereplők. Ők kotyolnak Luca napján, ők viszik a csillagot vízkeresztkor, a legkisebb lány a pünkösdi királyné, a kisdiákok mennek Gergely-járásra. Ha egy gyerek néptáncra jár, a csoportja évről évre végigmegy ezeken az ünnepeken, és a gyerek a tánc mellett egy egész esztendő rendjét is megtanulja.
Az egyes jeles napokról bővebben a jeles napok oldalon olvashattok.