A jeles napok naptára: mi mikor következik az évben?

A népi kalendárium kétféle napból áll. Vannak állandó napok, amelyek minden évben ugyanarra a dátumra esnek, mert egy szent ünnepéhez kötődnek, mint a Márton-nap vagy a Luca-nap. És vannak mozgó ünnepek, amelyek a húsvéthoz igazodnak. A húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte utáni vasárnap, ezért március 22. és április 25. közé eshet. Vele együtt mozog a farsang vége, a böjt, a virágvasárnap és a pünkösd is.

Az év sorban

Mikor	Jeles nap	Mi történt?
január 6.	Vízkereszt	A karácsonyi ünnepkör vége, a farsang kezdete. Háromkirály-járás, vízszentelés.
február 2.	Gyertyaszentelő	Gyertyát szenteltek, és a medve „kijöveteléből” időt jósoltak.
február 3.	Balázs-nap	Balázsolás a torokbaj ellen. Diákok jártak házról házra, új tanulókat toborozva.
farsangvasárnaptól húshagyókeddig	Farsangfarka	Maskarázás, bálok, lakodalmak, fánk.
hamvazószerda	A böjt kezdete	Negyven nap böjt húsvétig.
március 12.	Gergely-nap	Gergely-járás: a diákok az iskolába hívogatták a kisgyerekeket.
húsvét előtti vasárnap	Virágvasárnap	Barkaszentelés, sok helyen kiszehajtás, villőzés.
húsvét	Húsvét	Tojásírás, húsvéthétfőn locsolkodás.
április 24.	Szent György-nap	Az állatok első kihajtása a legelőre.
május 1.	Május elseje	A legények májusfát állítottak a lányos házak elé.
húsvét után 50. nap	Pünkösd	Pünkösdi király, pünkösdi királyné-járás.
június 24.	Szent Iván	Tűzgyújtás, tűzugrás, koszorúfonás, füvek gyűjtése.
június 29.	Péter-Pál	Sok vidéken az aratás kezdete.
szeptember–október	Szüret	Szüreti felvonulás és szüreti bál.
november 1–2.	Mindenszentek, halottak napja	Gyertyagyújtás a sírokon.
november 11.	Márton-nap	Libalakoma, Márton-vessző, időjóslás.
november 25.	Katalin-nap	Az utolsó bál advent előtt. Időjóslás: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog.”
november 30.	András-nap	A lányok férjjósló napja. Sokszor ide esik advent kezdete is.
december 6.	Miklós-nap	Ajándék a kitett csizmába.
december 13.	Luca-nap	Kotyolás, Luca-szék, Luca-búza.
december 24–26.	Karácsony	Betlehemezés, kántálás, István-napi regölés.
december 28.	Aprószentek	Vesszőzés, egészségvarázsló köszöntés.

Az év két fele

A népi év nagyjából két részre oszlik. Szent György-naptól Szent Mihály-napig (április 24-től szeptember 29-ig) tartott a nyári, munkás félév, amikor az állatok kint voltak, és a földeken dolgoztak. Szent Mihálytól Szent Györgyig tartott a téli félév: a fonók, a bálok, a lakodalmak, a farsang és a nagy téli ünnepek ideje. Nem véletlen, hogy a gyerekeknek szóló szokások zöme télre, karácsony és farsang közé esik.

A gyerekek helye a jeles napokban

Sok szokásban a gyerekek nem kísérők, hanem főszereplők. Ők kotyolnak Luca napján, ők viszik a csillagot vízkeresztkor, a legkisebb lány a pünkösdi királyné, a kisdiákok mennek Gergely-járásra. Ha egy gyerek néptáncra jár, a csoportja évről évre végigmegy ezeken az ünnepeken, és a gyerek a tánc mellett egy egész esztendő rendjét is megtanulja.

Az egyes jeles napokról bővebben a jeles napok oldalon olvashattok.