Szent Iván éjszakája: tűz, koszorú és a nyár legrövidebb éje

Június 24. Keresztelő Szent János születésének napja. A népnyelv Szent Ivánnak nevezte, az előtte való éjszakát pedig Szent Iván éjének. Ez nagyjából egybeesik a nyári napfordulóval, az év leghosszabb nappalával és legrövidebb éjszakájával. A nap ekkortól már rövidül, és erre a fordulópontra Európa-szerte tűzgyújtással feleltek.

A tűz

Szent Iván estéjén a falu határában, a domboldalon vagy a templom előtti téren nagy tüzet raktak. A lányok énekelve körbejárták, a legények tüzet ugrottak, és sok helyen párban ugrottak át rajta egy legény és egy lány. Ha kézen fogva át tudták ugrani, a falu már tudta, kiből lesz pár. A tűz tisztító, betegségűző erejében is hittek: a jószágot is átterelték a parázs mellett, az elhamvadt tűz hamuját pedig a veteményesre szórták.

A Szent Iván-éji énekeket a lányok a tűz körül énekelték. Ezek sokszor párosítók voltak: a dalban összeénekelték egy legény és egy lány nevét.

Füvek és koszorúk

Úgy tartották, hogy a Szent Iván előtt szedett füveknek különös erejük van. Az asszonyok ilyenkor gyűjtötték a gyógyfüveket, a lányok pedig virágkoszorút fontak. A koszorút a tűzbe vagy a vízbe dobták, és abból, hogy merre úszott vagy milyen gyorsan égett el, a jövőjükre következtettek. Volt, ahol a ház ajtajára vagy a kapura akasztották, hogy a házat egész évben megóvja.

Nyár a táncteremben

A gyerek néptánccsoportok tanéve általában júniusban zárul, sokszor egy évzáró bemutatóval, és a nyári táborok is erre az időre esnek. A Szent Iván-éji tűzgyújtást sok tábor, falunap és tájház is felelevenítette. Ha valahol ilyet hirdetnek, érdemes elmenni: a gyerekek ritkán látnak ekkora tüzet, és a körben éneklő felnőttek látványa sokáig megmarad bennük.

Biztonság mindenekelőtt

A tűzugrás nem gyerekjáték. Az igazi tüzet csak a legények ugrották, és ott is volt baleset. A kicsik a tűz mellett állva énekeljenek, a nagyobbak pedig legfeljebb egy egészen kicsi, már alig lobogó parazsat ugorjanak át, felnőtt felügyelete mellett. Otthonra a szalagos változat sokkal jobb, és ugyanolyan vidám.

A nyár többi jeles napja

Szent Ivánt Péter-Pál napja követi június 29-én, amikor sok vidéken az aratást kezdték. A nyári hónapok a munkáról szóltak, kevés ünneppel. A következő nagy közösségi alkalom ősszel jött, a szürettel.