Farsang a gyerekekkel: maszkok, kereplők és a tél elkergetése

A farsang a vízkereszttől, január 6-ától a hamvazószerdáig tartó időszak, a húsvét előtti negyvennapos böjt előszobája. Mivel a húsvét napja évről évre változik, a farsang hossza is: van, amikor alig öt hét, és van, amikor majdnem két hónap. A legvidámabb része a végén jön. A farsangvasárnapot, a farsanghétfőt és a húshagyókeddet együtt farsangfarkának hívták, és ilyenkor csapott a mulatság a legmagasabbra.

Miért volt ennyi bál és lakodalom?

A falusi év ritmusában a tél volt a pihenés ideje. A termés a kamrában volt, a disznóvágás megtörtént, a földeken nem lehetett dolgozni. A böjt alatt viszont nem illett lakodalmat tartani, ezért a házasságkötések jó része a farsangra esett. Ebből jött a sok bál, a fonóbeli mulatság, a táncos összejövetel, és ebből a sok fánk és húsos étel is: a böjt előtt mindenki jól akart lakni.

Alakoskodás: az álarc régebbi a bálnál

A farsang legismertebb szokása a maskarázás, ahogy sok helyen mondták, az alakoskodás. A fiatalok beöltöztek medvének, gólyának, kecskének, menyasszonynak, koldusnak, vagy éppen a másik nemnek. Bejárták a házakat, tréfálkoztak, megijesztették a lányokat, és cserébe kaptak egy kis harapnivalót. Az álarc mögött mindenkinek több szabadsága volt, mint egyébként.

A szokás egyik gyökere a tél elűzése. Ennek a leglátványosabb hazai példája a mohácsi busójárás. A sokác férfiak faragott fa álarcban, birkabundában, kereplővel és kolomppal vonulnak végig a városon, hogy hangos zajjal elkergessék a telet. A gyerekek is beöltöznek, nekik saját, kisebb álarcaik vannak.

Tuskóhúzás és más tréfák

Sok faluban húshagyókedden csúfolták meg azokat, akik a farsang alatt sem kerültek a vőlegény vagy a menyasszony mellé. A pártában maradt lányoknak egy fatuskót kellett végighúzniuk az utcán, a legényeknek pedig gúnyverseket mondtak. Ez ma már inkább csak a néprajzi könyvekben él, de jól mutatja, mennyire közösségi ügy volt a párválasztás.

Mi marad meg ebből egy óvodásnak?

Az óvodai és iskolai farsang a jelmezversennyel együtt is őrzi a régi lényeget: egy napra valaki mássá lehet válni, és ezt együtt, nagy zajjal ünnepeljük. Ha a gyerek néptáncra jár, a csoport valószínűleg ilyenkor tanul valamilyen dús, dobogós táncot vagy egy farsangi játékot, és előkerülnek a kereplők, csörgők is.

Otthon is érdemes kiegészíteni a bolti jelmezt valami saját készítésűvel. A kukoricacsuhéból kötött baba, a gyapjúból gombolyított bajusz és a papírból vágott állatfej mind olyan, amit a gyerek maga is meg tud csinálni, és amit utána a farsangi mulatságon büszkén visel.

A farsang vége

Hamvazószerdán vége a mulatságnak. A templomban hamuval keresztet rajzolnak a hívek homlokára, és kezdődik a böjt. A böjt végén, virágvasárnap körül, a palóc vidékeken a lányok szalmából és rongyból bábut, kiszét készítettek. Felöltöztették, énekelve végigvitték a falun, aztán a patakba dobták vagy elégették. A télnek ezzel végleg mennie kellett.