Ugrás a tartalomra
Csillagszemek

Táncok, dalok, játékok

Köszöntők és jókívánságok jeles napokra, saját készítésű lapon

Újévi köszöntő, locsolóvers, névnapi jókívánság: a népi köszöntés szokásai, és hogyan lesz belőlük a gyerek kezében egy saját rajzolású, hímzésmintás üdvözlőlap.

Megjelent:

A népi kultúrában a jókívánság nem udvariassági formula volt, hanem cselekedet. Aki egy jeles napon belépett egy házba, és szerencsét, bőséget, egészséget kívánt, az a hiedelem szerint valóban hozott is valamit. Ezért jártak a gyerekek újévkor, húsvétkor, karácsonykor házról házra. A köszöntés az ő dolguk volt, és meg is becsülték érte őket.

Újévi köszöntő

Újév reggelén a gyerekek, főleg a fiúk, a rokonokhoz, a szomszédokhoz mentek köszönteni. Egy rövid rigmust mondtak, és cserébe almát, diót, pénzt kaptak. Az egyik legelterjedtebb újévi jókívánság így kezdődik:

Adjon Isten minden jót
ebben az új esztendőben…

A folytatásban jellemzően bort, búzát, békességet, egészséget kívántak. A gyerek ilyenkor megtanulja, hogy a jó szót meg kell fogalmazni, és hangosan, a másik szemébe nézve kell elmondani.

Locsolóvers

Húsvéthétfőn a fiúk locsolkodni mennek. Régen kútvízzel, vödörből öntötték le a lányokat, ma kölnivel. A locsolkodás előtt verset mondanak, és ezek közül sokat már a dédszülők is ismertek:

Zöld erdőben jártam,
kék ibolyát láttam,
el akart hervadni,
szabad-e locsolni?

A lányok cserébe hímes tojást adnak. Erről a tojásírásról szóló írásban bővebben is olvashattok.

Névnap

Magyarországon a névnap legalább olyan fontos, mint a születésnap, és régen sokszor fontosabb is volt. A névnapost reggel köszöntötték, este pedig a barátai, sok helyen a zenészek is, eljöttek hozzá. A gyerekek számára a névnap az első alkalom, hogy valakit ők köszöntsenek: a nagymamát, az óvó nénit, a testvérüket.

Karácsonyi és téli köszöntők

Karácsonykor a kántálók, István-napon a regösök, aprószentekkor a vesszőző fiúk jártak. Mindegyiknek megvolt a maga köszöntője. A téli ünnepkörről a betlehemezésről és csillagjárásról szóló írás mesél részletesebben.

Miért jó lapot készíteni?

Egy saját kezűleg rajzolt, kivarrt vagy kivágott üdvözlőlap ugyanazt tudja, mint a régi köszöntő: a gyerek időt, figyelmet és munkát ad valakinek. A bolti képeslapnál sokkal többet ér a nagyszülőknek egy ügyetlen, de saját tulipán. Ha a lapra még egy rövid köszöntő is kerül, a gyerek kettőt is megtanult: egy mintát és egy rigmust.

Mintát honnan?

A legegyszerűbb mintákat a népi hímzésekről lehet ellesni: tulipán, szív, csillag, rozetta, madár. Ha van otthon egy régi hímzett terítő, párna vagy kendő, nézzétek meg együtt a gyerekkel, és rajzolja le, ami a legjobban tetszik neki.